Épp az előbb olvastam az újságot, és még alig értem végére a cikknek, már könnybe lábadt a szemem. Egy aprócska élet ért véget. Értelmetlen halála, olyan patkányok "lelkén" szárad, akik csak a pénzben hisznek. És akik fillérekért a saját anyjukat is eladnák... ennyit jelent nekik a megkínzottak élete.
De most már kimondom - ELÉG VOLT! TAKARODJATOK HAZA!
Haza?! Ja igen, nektek nincs is olyan XD Már jól kiismertünk titeket. Hazug ármánykodás a módszeretek. Beférkőztök mindenhová, és fertőztök. Igyekeztek eltüntetni azokat, akik átlátnak a mocskos kis trükkjeiteken. De mindenkit nem lehet elhallgattatni... Kezdjetek el imádkozni Jáhvehoz, vagy akihez akartok, mert eljön az ítélet órája... és egyenes utatok lesz a pokolba. Ott már nem lesz se pénz, se törvény, ami megmenthetne titeket. A gyilkosok ne várjanak könyörületet.
„Ah! lágyan kél az esti szél
Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.
Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!...”
S int a király. S elérte még
A máglyára menőt.
( Arany János - Walesi Bárdok részlet )
Aranynak kivételesen nem volt igaza. A hatalom valóban ezt várná tőlünk. Ne szűlj gyereket, pusztulj el, takarodj innen... ez már a mi országunk...
De ez nem fog valóra válni. Még mindig akadnak jó érzésű emberek, akik nem hagyják veszni a múltat. Ez most már csak rajtunk múlik. Csak egy kis odafigyelés kell, csak egy kicsit jobban kell törődnünk egymással, és akkor dugába dől minden próbálkozásuk.
Kitartás, hit, erő, akarat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése