Vannak olyan napjaim, amikor a maradék józan eszem is továbbáll. De hát mit lehet tenni?
Tudjátok, tipikus alap szitu.
Meglátjátok őt. Az álompasit. És csak vágyakoztok utána. Ilyen olyan indokokkal, de lehetetlen hogy találkozzatok vele. De tényleg az?
Egyfolytában ezt látom a különböző blogokon. Sírnak az elérhetetlen imádottjuk után. Akivel sosem lehetnek egy légtérben. Nyílván vannak helyzetek, amikor ez valóban lehetetlen.. de ha csak annyi az indok, hogy másik országban lakik akkor még semmi sincs veszve. Ha nem most, akkor majd később. Lényeg hogy ne adjátok fel, és ne nyivákoljatok feleslegesen.
Én se adtam fel. Pedig nekem némileg korlátoltabb a dolog.
Az én fehér lovas szőke hercegem, évek óta halott.. pechemre csak a halála után "ismertem meg". Én már egész biztosan nem fogok vele találkozni, vagy a hangját hallani.. élőben.
Na látjátok, ez az igazi szívás.
Ha ezt végiggondoljátok, már nem olyan tragikus a helyzetetek.
De azért én sem adom fel végleg a reményt :D
Azt tudom hova került, csak mennem kell utána. Könnyítésként, az instrukciókat már megadta.
Csak még gyűjtöm az útravalót..
Az én metal hercegem (L)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése