Reménykedtem benne, hogy mára kicsit jobb lesz. De nem lett jobb. Éppen ellenkezőleg. Csak még jobban szenvedek.
Jobban gyűlölöm magamat, és ezt az egész szar világot, mint eddig bármikor.
Az a legjobb az egészben, hogy senki sem tudja jól kezelni ezt a helyzetet. Habár nem is várom el.
Egy csomó minden kavarog a fejemben. Kicsit megint lázadó kamasznak érzem magam. De ennél jóval többről van szó.
Valóban lázadok, és ahogy párom mondaná, nekem semmi sem felel meg. És ez tényleg így van. Minden rossz és minden fáj.
Vége szakadhatna már ennek. Hiszen mindennek vége szakadt az utóbbi időben.
Pár napon belül egy igen érdekes beszélgetésnek nézek elébe. Várom is meg nem is. Jó lenne végre mindent kiadni, de ebben a szar hangulatban...
Aztán lehet hogy "örihari" lesz. De ez van. Még az is jobb, mint a hazugság.
Párom is kibuktat folyton. Nélküle is könnyebb lenne.
Görcsösen kapaszkodom másokba, pedig el kéne már fogadnom, hogy túlságosan antiszoc vagyok.
Erős akarok lenni.
Csak egyszer és utoljára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése